2009. június 14., vasárnap

Paniek

Két féle punk van. aki tüzet rak, vagy akinek rohadt sok dolgot kell kimentenie, ha lángra kap a háza. Tetszik annak az iróniája, ha valaki költözik az első amit elad az a lemezgyűjteménye. A punkoknak persze sokat kell utazniuk, mert utálják a világot, a várost ahol élnek, de szeretnek kimozdulni, a barátaikkal lenni, és új helyeken úgy viselkedni, mintha leszarnának mindent. Ma a postára menve, hogy befizessem az egészség biztosítási hozzájárulásom, Panic-et hallgattam. Se sétáláshoz, se a nyárhoz nem illik annyira a szomorú zene, de amit tudsz kívülről az már akár szomorú akár nem, klassz lesz. Mert a barátaid is tudják a szövegét, és úgy hallgatjátok a kocsikban, mint azok, akik hallgatnak annyi rádiót, hogy az ismétlődő számokhoz elkezdenek kötődni. Emlékszem, amikor először láttuk a Panic-et. Hárman mentünk ki hollandiába. Egy kertvárosban aludtunk a kocsi csomagtartójában hárman. Előtte berúgtunk és a földhöz vágtuk egymást, meg kis sikátorokba lopózva pisáltunk, mert azt hallottuk ott kint ezt komolyan veszik. A koncerten úgy megrúgták az orrom, hogy azóta nem érzek csak nagyon erős szagokat, Tökee mint valami rossz gimnazista minden jobb nőről elmondta, hogyan kúrná meg őket. Valami viccet is kitaláltunk, de elfelejtettem mit. A koncert jó volt. Kurva jó, nagyon jó. Ott is orrba vertek. Utána valaki tüzet fújt a színpadon és minket nem érdekelt. Amsterdamban ültünk a kocsiban és a mélytorkozásról, meg a nők lelkéről beszéltünk. Aztán lóri elment bicikli lámpát lopni mi pedig a kurvákat kérdezgettük, hogy mi mennyibe kerül. Egy segélyszervezetes öregasszony megharagudott ránk, egy öregember pedig meg akart minket öletni a néger drogdílerekkel. Tüzet adtam két csajnak, de nem vettem drogot, mert még most sem tudok tekerni, pipára pedig nem akartam csak ezért költeni. Megint a kocsiban aludtunk, de reggelre kinyitották az ajtót. Semmit sem vittek el, ami azóta hiányozna. Lehet csak a számba köptek, vagy megérintették az arcom. Egy csatorna fedő felett mostam fogat a nyílt utcán, amikor egy csapat magyar kiakadt a nyugati világ szabadságán, miattam. Elnézést kellett volna kérnem tőlük, mert összetörtem a világképüket, de féltem hogy megvernek, mert hazaáruló vagyok. A japán turistáknak tetszett ahogy a parkban ettünk. Lóri meg is kínálta őket egy katonával. Aztán valami tengerpartra mentünk és fényképészkedtünk. Utána zenét hallgattuk és láb tengóztunk egy benzinkút parkolójában. Abba kellett hagynunk, amikor mellettünk Mekka felé imádkoztak törökök, mert gepárd szerint szabjájuk volt. Aztán megint a csomagtartóban aludtunk.
Rá 2 évvel megint jöttek. Berúgtunk a terror háza előtt egy padon. A hólyagom majdnem széthasadt. Talán sírtam, de nem emlékszem mert annyira részeg voltam. Bécs kapujában örültem annak, hogy lejárt a kazettám és Lóri nyári zenéi mentek. Nem emlékszem sokra a koncertből. Hazafele Kobera kidobta a kazettám, amire pornó filmeket és Ramones számokat vettem. Suttogtam a hátsó ülésen.
Pár nappal később egy parkban aludtunk nappal. Aztán fociztunk. Gepárd mutáns kacsákat kergetett, akiket hattyúk basztak. Egy foglaltház óvodájában párnacsatáztunk. Nyertem mert Gepárd kurva gyenge részegen. Gepárd minden este részeg volt. Ideges lettem, mert alkohol mentes piát vettem. Habból visszasörösödött sört ittunk. Gepárd berúgott. Vettem egy Bad Brains lemezt. Birkóztunk. Isten meghalt. Megettük a zenekar otthagyott ételét, és az ő helyükön aludtunk.
A Panic a kedvenc punk zenekarom. De korántsem az ő lemezeik a legjobbak. Tényleg, nagyon nem. Jó hallgatni őket nyáron, télen, tavasszal, őszkor. A Smiths szövegeit egy kicsit tovább gondolva és elhagyva a költői sallangot ráerőltették a Negative Approach-ra. Aztán valami nagyon rideg kislemezen megénekelték a gimnáziumi éveimet, meg kicsit belenyúltak a főiskola első szemeszterébe. Az utolsó lemezükön már a Dead kennedys-hez nyúltak, olyan szövegekkel, hogy jó barátokkal éjjel falat mászni. Nem sokat értek ebből, de azt igen, hogy sosem fogom abbahagyni ezt és éreznünk kéne, hogy a világ körülöttünk igazi. Gibby-nek szép tetoválásai vannak. És adott egy felvarrót amit, sehova sem tudok tenni. Ja és megölelt amikor elmondtam neki részegen mennyire szeretem a Panic-et. Még mindig. Ha becsukom a szobám ajtaját akkor is csak rájuk tudok gondolni. Mert a szobám ajtaján is tőlük van egy idézet. Ha szereted a nyers punkot, ami közben eléggé mély, akkor sajnálhatod, hogy nem én vagy. Mert én láttam őket négyszer. És egyszer még a kajájukat is megettem. Egyszer meg majdnem megkéselt miattuk egy falkányi kiégett szemű drogdíler.

Nincsenek megjegyzések: