how low can the Bad Brains get?

Tudnék írni egy 100 pontos listát, ami tanúsítaná, hogy a Bad Brains ha nem is minden idők legklasszabb, de minden idők legviccesebb zenekara volt. Főleg HR-ral az élen, aki tipikus olyan fazon, hogy mindenkinek van róla egy ütős sztorija, de annak örül, hogy ő maga nincs benne, a történetben, csak hallotta, olvasta valahol. Annyira most nem akarok elidőzni ezzel, ha felfedném az összes lapomat, nem tudnék miről beszélni olyanoknak, akik fogékonyak az ilyen történetekre. Akit annyira érdekelnek, kérdezzen meg, miközben vesz nekem egy sört, vagy csak találomra vegyen valami punk/hardcore-ral foglalkozó könyvet, mert nehéz olyat találni, amiben nincs róla/róluk valami történet. Csak aztán idővel elfogytak az anekdoták és csak a fárasztó szenvedés maradt. Ami meg a legrosszabb, a zene is egyre laposabb lett. Kiveszett belőlük a dög, a geciség.

Így aki nem egy zenei konyhamalac vagy valami muzulmánoknál is fanatikusabb fajta, az abbahagyta a Bad Brains hallgatást az I Against I után. Én mondjuk előtte, de ez most annyira nem lényeges. A Quickness-t még meghallgattam egyszer, de hogy például a Rise-on mik lehetnek, nem is akarom tudni. Viszont egy újjáalakulás az mindig nagyszám, főleg eredeti tagokkal, és kíváncsi is lesz az ember, bár legbelül tudja, hogy úgysem sülhet ki, ha is nem semmi jó, de jobb, vagy legalább ugyan olyan jó, mint annó volt. Az se dobott sokat az egész új lemezes herce-hurcán, hogy a Beastie Boys-os Adam Yauch lett a lemez producere. Igen, tudjuk hogy a BB király zenekar, vágják a dolgokat, ő még egyszer basszusgitározott a Cro Mags-nek is, és a B boyok régen punk zenét nyomtak, de az idő rajta is fogott. Az idő pedig a punk nagy ellensége. Én meg elkezdtem félni, hogy berakják őket egy nagy stúdióba, és a modernkor a steril hangzásaival, meg még a faszom tudja milyen lélekölő dolgaival, ki fogja nyírni azt a kis tüzet is, ami még lehet ezekben a lassan nagypapa korú fazonokban. Aki egy szobastúdióban tud olyan lemezt csinálni, mint a Black Dots és az olyan keményen is szól, az csak ne menjen profi stúdióba, mert kurvára felesleges.

Amikor tavaly összeálltak 3 cbgb’s-t búcsúztató koncertre, a beszámolók majdnem egybehangzó véleménnyel írták le, hogy HR-banl csak a paranoia maradt meg, és az annó egyik legintenzívebb frontemberből, egy golyóállómellényben közlekedő kis papa lett. A zenészek jó hogy eltudják játszani, amit kell, de a Bad Brainsnél egyszerűen megkerülhetetlen az ének, és annak intenzitása. Ezek szerint mégsem olyan ajánlatos dolog, egy életen át drogozni. Elég csak megnézni mi történt velük. Gondolom az nem csak nekem furcsa, hogy a hajdanán egy fél kontinens által gyűlölt zenekartól, hogy összeállásukat a béke és szeretet terjesztése nevében teszik. A számcímeket elolvasva, meg a döbbenet és röhögő görcs határára sodródtam. Tudom, hogy címeket adni utálatos dolog, de mi vesz rá egy embert, hogy úgy nevezzen el dalok, mint „send you no more flowers”, vagy „let there be angels (just like you)”?
Így már előre lehetett sejteni, hogy az új lemez, nem lesz valami nagy szám. És csak azt kell eldönteni, hogy leokézzuk, aztán feltesszük a polc porosabbik részére, vagy végre fröcsöghetünk egy jót.

Most akkor végre térjünk rá arra, amivel kezdeni kellett volna. Szóval az új Bad Brains lemez nem rossz. Az I Agains I után pont beférne, ha el akarjuk helyezni. A legnagyobb dilemma a lemezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán el akarjuk e?! Kíváncsiságból nagyon sokan meg fogják hallgatni. Aztán mindenki elkezdheti kipipálni, hogy hány élőjóslata jött be. Nekem a következők: HR-ban nincs semmi spiritusz. A hangja szép, selymes, de ezt a feketék 80%-a elmondhatja magáról, és én nem szép selymes éneket akarok, hanem kibaszott gecit, amiről tudom, hogy ki tudja énekelni amit ki kell, mégis visít. A zene jó. Vannak szaggatott riffek, az a Bad Brains-es dübörgő, kapálódzó basszus-dob lüktetés és valamennyi disszonancia is. De senki se várjon olyan gitármasszát, mint ami a Big Takeover vagy az I elején van. Azért még így is simán odaver sok mai zenekart. Viszont ezek ilyen hangzással nem tudnak komolyat ütni. Túl metálos, és a hangzáson tényleg csak az igazi buzik akadnak fel, de a Bad Brains ne szóljon úgy, mint fesztiválmetál zenekar. Aztán a dub számoknál kiderül, hogy mi is az igazi baj ezzel a Bad Brainsszel. Ők már nem punkok, akik néha dub-ot is játszanak, hanem fordítva. Annál a 3-4 számnál minden passzol, még HR szerepe is érthető lesz, nincs bennem az érzés, hogy valaki rossz ajtón ment be, aztán ha már ott volt kicsit énekelt, mert miért ne. De ha a dub számok lennének többségben, talán végig sem hallgattam volna. Így viszont végig nyomtam, becsületesen 3-szor. Nem zavart, nem is anyáztam, de már most 10 perccel az utolsó hallgatás után sem emlékszem belőle semmire, csak arra, hogy néha kurva bizarr effekteket használtak, de minek? Nem rossz a Build a Nation, de minek verje a faszát az ember, ha kúrhat is?