2007. szeptember 15., szombat

Thank God It's Wednesday

Ha zeneileg nem is annyira meghatározó a NOFX - értem ezt úgy, hogy jól bevált dolgokat raktak össze zseniális módon, ebből meg lett tucatnyi 10 pontos szám. Viszont igazából semmi újat nem hoztak létre -, remek kapu drog tud lenni a punk zenéhez, az új barátságokhoz és ahhoz, hogy úgy általában milyen attitűddel kell élni. Olyan, mint a pina. Legalább egyszer mindenkinek látnia kell.

Semmi Komoly állítólag nagyon készült erre a koncertre, és a fórumokon is megjelentek mindenféle lelkesítő szövegek még előtte és gratulálók utána. Én igazából semmi különbséget nem fedeztem fel ez és a pár héttel előtti kultis koncert között. Talán annyit, hogy most jobban szóltak. Velük már régóta nem az a baj, hogy nem tudják eljátszani amit akarnak. Hanem hogy amit játszanak az olyan nyilvánvalóan utal a nyúlásokra, hogy egy bírósági tárgyaláson a naívságuk miatt talán még az ítélőknek is meglágyulna a szíve. Azt sem értem, hogy miért kell kifejezett koncertekre készülni. Akkor ha én Kislakon nézem meg őket, majd nem kapok olyan színvonalat, mintha begyömöszölődnének egy híres zenekar elé? Ez elég visszás. A gratulációkból is csak az jön le, hogy üdvözlendő dolog egy 10 éve létező zenekartól, hogy el tudja játszani a számait tökösen. Emberek ne legyünk már verebek!

Most mit mondjak az Ignite-ról? Ha másnap menni akartam volna valahova biztos felbaszom magam, hogy eltolódik a buli. Körülbelül ennyire érdekelt az egész. Valahogy nem tudok komolyan venni egy embert, aki szent istvánt tetováltat magára, és elnézést kér mert szerepelt a fókuszban. Gondolom az rtl klub megfenyegette vagy drogokkal tömte teli, hogy vállalta és közben nem jött rá, hogy bohócot csinál magából. Különben meg ezért miért kér tőlünk elnézést? Én elég jól szórakoztam rajta. A bulit korrektül lenyomták, de nagyon látszott, hogy már nagy színpadokra vannak berendezkedve és ez elég lélektelenné tette. Zoli sajnos most nem énekelve mondta be, hogy kik következnek utánuk.

NOFX amennyire érdektelené vált lemezeken, annyira tartom szükségesnek, hogy mindenki megnézze őket élőben legalább egyszer. Csak Fat Mike sziluettjét sikerült bemérnem a nyugdíjas szektornak csúfolt álldogáló részből, de szinte képtelen voltam nem rá figyelni. Ahogy sugárzik belőle a beleszarás mindenbe, az igazán érinthetetlenné teszi. Olyan lezserséggel jönnek belőle a mondatok, mintha csak a kanapéján ülve kommentálná a tévében látott baromságokat. És minél jobban belejön, a tv annyival sugároz egyre nagyobb hülyeségeket, és szórakoztatja őt a magas labdák lecsapásával. Nagy előnye mondjuk közép-európában, hogy az emberekből egyszerűen hülyét lehet csinálni, ha nem a nyelvükön beszélnek hozzájuk, és a mondandója közt hagy elegendő szünetet válaszreakciókra. Amik artikulálatlan kurjongatások nagytöbbségben. Mégis jobb érteni, mert majdnem minden sora egy stand up komikus szellemességével bírnak. Nem mellőzve a csipkelődést, öniróniát és úgy komplette vicc csinálást az egész punkból, annak fogalmaiból és berögződéseiből úgy a-tól z-ig. A számok végülis ugyan azok voltak, mint amikor 5 és 4 éve láttam őket. Persze, hogy jól játszották el. Már részegen is megy, és lehet abban az állapotban is kezdik megunni őket. Nem tudom mennyi van még ebben a zenekarba. Látszatra olyan köztes állapotban tartózkodnak. Tök mindegy, hogy mi van, és ha már feljöttek a színpadra miért ne játszanak?! Mert ha csak kiállnának 4en és az egymás meg közönség basztatásán kívül nem csinálnának semmit, lehet még ennyi ember sem jön el. Én azért akkor is ott lennék. De új számok írásával fölösleges törődniük.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nem lehetne, hogy mostantol csak a te cikkeid jelenjenek meg a punkportalon a mostaniak helyett?

dan

viktor v írta...

nem. túlságosan tetszik a fejlécem. linkeljenek be, vagy lopják el a dolgaim, de én nem leszek a bérencük!